Nemes-Nagy Ágnes

Budapesten született 1922. január 3.-án, és haláláig Budapesten is élt.  A zérettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult magyar-latin-művészettörténet szakon. Egyetemi évei alatt munkakapcsolatban volt Szerb Antallal. 1944-ben kapott diplomát. Verseket diákkorától írt folyóiratokban 1945-től publikált. 1946-ban alapító tagja volt az Újhold folyóiratnak, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg. 1947-48-ban a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban volt.

Franci és német nzelvről fordítoptt elsősorban, Corneille, Racine és Moliere drámáit, Victor Hugo verseit, Bertolt Brecht és Rilke műveit. 1946-tól a  Köynevelés pedagógiai folzóirat  munkatársa, 1954–1958 között a budapesti Petőfi Sándor gimnázium tanára, 1958-tól pedig szabadfoglalkozású író volt.

Költői életműve terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat.

(forrás: Wikipédia)