Jules Romains

Jules Romains ( Louis Henri Jean Farigoule volt születési neve; 1885. aug. 26.  – 1972. aug. 14.) francia író, költő, az Unanimism irodalmi mozgalom alapítója. Munlái között a  Knock ou le Triomphe de la médecine színdarab, és a Les Hommes de bonne volonté (Jóakaratú emberek) című ciklus a legismertebb. Sinclair Lewis szerint a világ hat legjobb regényírója között van. Tizenhatszor jelölték irodalmi nobel díjra.

Saint-Julien-Chapteuilben született, de Párizsban tanulet a Lycée Condorcet-en és az École Normale Supérieure-ön. Filozófiát tanult.

1927-ben aláírta az Europe Magazinban április 15.-én megjelent kiáltványt amely a nemzet háborús mozgosításaáról szóló törvényt támadta.

A The Boys in the Back Room (Les Copains, literally "the pals") című regénye angolul jelent meg 1937-ben.

A háború alatt először az Egyesült Államokba ment, ahol az Amerika Hangja rádiónál dolgozott, majd 1941-től Mexikóban élt, ahol részt vett a Latinamerikai Francia Intézet megalakításában.

1946-ban a Frabncia Académia tagjává választotta 1936 és 1941 között a Pen Club elnöke volt.

Aimá Césaire 1950-ben egy esszéjében (Discourse on Colonialism) egy regényhőse rasszista kijelentéseiért kritizálta.

Jules Romainst ma leginkább az Unanimism koncepciójáról, és  a Jóakaratú emberek regényéről ismerik.  Ez utóbbi két barát odisszeiája egy negyed századon át, a huszadik század első negyedének képét adja.

Az unanimizmust Romains eredetileg az individualizmussal szemben alkotta meg, mint az élettel való általános szimpátia szemléletét. Később, mint a világ bírálat nélküli reprezentációját fogalmazta meg lényegét. Első könyve a  La vie unanime 1904-ben jelent meg, és lényegében ugyanezeket a nézeteket írta meg a Jóakaratú emberek előszavában, mand későbbi műveiben is.

Versein kívül 5 regénye, van, 7 film készült művei alapján, és két színdarabját mutatták be.