Zöngék
Közzétéve: 2 éve
Szerző: Mádi Beáta
Versek
Zöngék
Akusztikum a hangod;
zeng, bennem mindenképp,
mint egy fémtekercselt húr,
zeng, bennem mindenképp,
mint egy fémtekercselt húr,
hosszan nekifeszül
a gerinc csigolyáin, s rezeg,
rezeg mind, hallom a színeket,
simogat, tudod vagy sem,
mindegy – mert késő már,
valahol a messzeség rezonál,
a gerinc csigolyáin, s rezeg,
rezeg mind, hallom a színeket,
simogat, tudod vagy sem,
mindegy – mert késő már,
valahol a messzeség rezonál,
talán egy pizzicato egyszer
életre keltheti, – tétova titok–,
mert bizsereg, néha megéled,
életre keltheti, – tétova titok–,
mert bizsereg, néha megéled,
testben szaladva ismét egy
symphonia, – s szól ezer hang,
zeng, bennem zeng még ezer
symphonia, – s szól ezer hang,
zeng, bennem zeng még ezer
zönge, mint ahogy akkor, –
pedig tudom, nem nekem szól,
szívbillentyűkön játszó hangod.
pedig tudom, nem nekem szól,
szívbillentyűkön játszó hangod.