Írta: Székely-Máté László
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 291
Semmitmondó igazságok
Kávéfoltos reggelek
Madárcsicsergéstől boldog
Hétköznapunk elpereg
Válogatott hazugságok
Agyonsminkelt bizalom
Betontömlöc borul rátok
Kulcsaimat átadom
Elfelejtett bőrparittya
Hintázik egy görbe fán
Reményeit mind elitta
Valamelyik nagyapám
Úthengerként lassú dallal
Rád mászik a hatalom
Mosolygó kis puttóangyal
Fakul málló kőfalon
Csizmám mellett nehéz acél
Eltörött egy kalapács
Szemünk alatt szárad a vér
Nem segített jó tanács
Meg nem szűnő kevélységgel
Provokál a pillanat
Kushadj barom ne kelj még fel
Úgysem számíthat szavad
Évek óta dögrováson
Tengődik az értelem
Túlélés a végszabályom
Nincsen arcom nincs nevem
Salétromos járdaszélen
Szétmállik a jelenkor
Állandósult közös érdem
Szálldogáló kutyapor
Ablakokban támaszkodva
Könyököl a népharag
Saját otthonának foglya
Utcára köp néhanap
Lombjavesztett életfának
Mélyre ásó gyökere
Hol találja ősapánkat
Nem szakadhat ötfele
Múzeumban hál a holnap
Áporodott képeken
Néhány színt még elrabolhat
Egy megcsonkolt végtelen
Völgyszigetet napfény járja
Körbefut a földtekén
Holdvilág az unokája
Egyek vagyunk te meg én