Írta: Vaskó Ági
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 454
Vetetlen álom
Nézd, nyoszolyám vetetlen,
akárcsak az álmom,
fényed selyme átfolyik,
szűz fehér ruhámon.
Koldushajnal csókjai,
pillámon mint lepkék,
elvisznek a semmibe,
mintha nem is lennék.
Nézd, nyoszolyám vetetlen,
vállamon csillagpor,
reményt lopok az éjtől,
minden pirkadatkor.