Vészbejárat
Írta: Siska Péter
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 157
Vészbejárat
Ugyanaz a ház. Az ajtó nem nyílik.
Honnan e különös, e furcsa hajlam?
Alig várom, hogy a hangodat halljam.
Kopogni? Elszámolok lassan tízig,
Honnan e különös, e furcsa hajlam?
Alig várom, hogy a hangodat halljam.
Kopogni? Elszámolok lassan tízig,
döntenem kell, már nem lehet kétféle
bennem a lélek, szerelemre gyullad
egész lelkem, fekete pernyék hullnak
csak hullnak bennem az ő szent képére.
bennem a lélek, szerelemre gyullad
egész lelkem, fekete pernyék hullnak
csak hullnak bennem az ő szent képére.
Őrült vagyok. Otthon a férjed, Sándor.
Nem tudom, talán ez sem a véletlen
játéka, talán újra én tévedtem.
Nem tudom, talán ez sem a véletlen
játéka, talán újra én tévedtem.
Lesz, ami lesz. Amit majd a sors enged.
Itt állok. Többé nem vagyok már gyermek.
Az ajtó kinyílik. Az utca lángol.
Itt állok. Többé nem vagyok már gyermek.
Az ajtó kinyílik. Az utca lángol.