Vermes Nikolett - Két ünnep között
Írta: Csak Nőknek!
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 449
Vermes Nikolett: Két ünnep között
Az esküvőmről álmodtam.
A fehér ruhát adták rám, minden
kész volt a fotózáshoz, csak az ablak
maradt úgy, ahogy egy éve ősszel.
Mennyi esőcsepp és galambröptetés
kellett ahhoz, hogy a szürke pontokból
egy nagy takaró legyen, fátyol,
amitől nem látni tisztán a Sas-hegyet.
Álmomban leállítottam a készülődést,
fehér ruhában mostam az ablakot,
nem azért, hogy szép legyen,
vagy, mert mit szólnak hozzá…
Tisztán akartam látni a felszállópályát,
az előttünk terülő utat: mennyi kanyar,
emelkedő és lejtő van rajta;
hogy mire készülünk pontosan?
Mindenki visszajött a szobába, a fotózás
folytatódott, én mégis egy homályos
ablakon át néztem a kijelölt utat,
hogyan fogok rajta boldogulni.
És mondjak: boldogtalanul
sokáig lehet boldogan élni,
de én makacs vagyok, boldogan
akarok sokáig boldogan élni!
Telhetetlenül várok minden kanyart,
dombot és lejtőt, mert születésem
előtt kijelölték, számon tartották mindet,
ki vagyok, hogy megvétózzam?