Vaskór
Írta: Hepp Béla
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 310
Vaskór
Nézem, ahogy a vasszörnyek tolatnak
és megfogan egy apró gondolat-mag;
hány éve így megy, vas vason…
sírásuk hallgatom.
Vajon a sín, a végtelen acélszál
tudhatta-e, hogy egyszer majd feléd száll
rajt’ a kerék, ott vagy valahol,
s most kínjában zakatol,
és a kerék, a vas kegyetlen álma
hogy ennyi szédülés után csak állna
betonba öntve, mint a pad,
jajong, ha megtapad…
Vas vason. Érzem a forró, nyers erőt
(bőr bőrön), a csonka sorompó előtt
lenyűgöz, még mindig lázba hoz
a sok tonna fémdoboz,
de mennék már tovább, Góliát-vasak.
Személyes
teher,
gyors
sorba írtalak,
s ahogy magamra olvasom
belémfáj
vastagon.