Várakozás
Írta: Peer Noémi
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 571
Kettévált a felhám, irha,
ha figyelsz, hallod a hangot,
szöknek a lét nedvei.
Lassan szikkadsz a jobblétre.
És Ő karcos tenyérrel fogja közre az arcodat.
És este, ahogy ruháid leveted,
még szorít az a hajdani első,
szabadulnál tőle – már fércelni kell –
de mindig csak vársz.
Hátha a résen át
fog érkezni a megváltás.