Írta: Cs Nagy László
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 210
Valamit
Emlékszem, valamit elneveztem rólad,
ringó tavaszt-e, vagy sietős lábnyomot,
már nem is tudom, de nem vált be a jóslat,
csak rendezgetem magamban a limlomot,
s ráégett valami furcsa szó a számra,
ahogy a nap az ürességet tölti ki,
még fénylése sincs, se hosszúra nőtt árnya,
az éjt a hajnal fokán épphogy átviszi,
puha, nem hivalkodó, csak csendben ott van
- fagy és lángolás közé hullt kristálycukor -,
mint szép olvadás a hóbahűlt nyomokban,
ahogy a fergeteg tavaszba bandukol.
Emlékszem, valamit elneveztem rólad
- szinte mindent, ami fontos, megjegyeztem -,
valamit, ami azt jelenti, te jó vagy,
nézd, nélküled ez is szétolvad kezemben.