valami felemelő
Írta: Debreczeny György
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 276
-
valami felemelő
kollázs*
van abban valami felemelő
amikor hosszú szövegek lezuhannak
nem kell gyűlölni a könyveket
nem kell nemet mondani
a szobrokat ábrázoló emberekre
a temetőben szeretnék ülni most
szobortalapzaton egy fauteuilben
az emberiség legnagyobb találmánya
a fauteuil a rekamié és a kardigán
meg a tudatlanság de ezt inkább ne is tudd
keresem tovább az égő házba a bejáratot
utam lehessen végre bejáratott
elegem van már abból
hogy mindenből elegem legyen
ne égess engem az égő házban
hőálló szemüveget adok a helyszínekre
mégsem akar megbaszni a becsületrend
azért ilyen fanyar a humorom
pedig minden szenten maga felé hajlik
a hajlakk
sokat hazudozom a szeplőimről a szereplőimről
szereplőtelen csak így lehetek
valóságosnak nevezett térben
az vagyok amit megeszem
annyival is több vagyok míg telnek a hónapok
tudással felvérezve vágtam neki a nagykésnek
és éles szélű volt a seb
azért tudtam vérrel írni ilyen szépet és sokat