Írta: Székely-Máté László
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 292
Süncsalád él fenyőbokrok alatt
Almacsutkát rágcsálgat az éj
Tarisznyád egy kampószögön maradt
Tavaszt álmodik a holdkaréj
Gyalogösvény és egy rőt szederfa
Árnyékában kiszáradt virág
Meghajlott a vén mestergerenda
Erdészházunk emlékezni lát
Nehéz puska billeg hajlott háton
Zörgő avar, elrohanó őz
Magasból figyel a csupasz várrom
Tornyában több évszázad időz
Meséidet felidéznünk nem kell
Elsusogják esténként a fák
Hallgatja egy néma öregember
Megtámasztva kopott asztalát
Tölgyerdőből előbújó emlék
Háta mögött sajgó ámulat
Gomolygó ködök hívattak nemrég
Mosolyogva lassan rám mutat
Vár a folyó, vár a párás erdő
Zöldhegy élő múltakat rabol
Borítson be izzó viharfelhő
Ott vársz te is, tudom, valahol