Vadászperspektíva

Írta: Bödecs László


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 275



Vadászperspektíva
 
Leültem a parton egy sima kőre,
lábam alatt csikorlott a salak.
Néztek rám fentről a kopott házfalak,
mint vadászó sasok megannyi csőre.
 
A mi napjainknak nincsen hőse:
a hősködésre nevetés a kamat.
Akaratunk, vágyunk mind holmi kacat.
Igaz, ezért nem is lőnek főbe.
 
Lehetnénk, mint fent a felhőkben a sirály.
De lábainkon lyukas a zokni.
És mindig figyel minket a saskirály.
 
Nem is rikkan, nem fog soha lekopni.
Köröttünk a lehetséges viszály
elmarad. Marad a király, a komcsi.