Útravaló
Írta: Kelebi Kiss István
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 184
Útravaló
hiába adsz hidanként új nevet a folyónak
vize halai változatlanok
azonban megeshet a túl sok hídtól
már nem látszik a folyó
akkor te elképzeled a vizet halakat
ettől boldognak érzed magad
és nem gondolsz arra hogy
nem maradt esélyed korsód
megmeríteni és nem tudsz halászni sem
*
mikor beszántottad a sok mutáns hasonlatot
mit látsz mi maradt százból alig tíz sor
ezeket ültesd el és várj amíg gyökeret eresztenek
majd szárat levelet nevelnek és fölszívnak téged
így része leszel a virágnak
és mikor magvakat hoz azokban már ott leszel te is
*
hasznosak a tépőzáras gondolatok
mert sokszor nyithatók-csukhatók
mindig legyen nálad elegendő ihlettabletta
(tartalék is kell) és önbizalom-járókeret
az apróbb versikékhez pedig gólyaláb
célszerű a fejben hordható mellébeszélő
komoly segítségedre lesz mikor szép
tiszta rajz helyett csupán satírozol