Írta: Kasza Béla
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 314
ÚT A CSENDHEZ
Megsínylem a lét nehezét,
minden sejtem szenved,
aztán máskor a jó sorsom
élvezni is enged.
Lüktet bennem sok száz öröm,
jaj, de jó, hogy élek,
nem gondolok a halálra,
nap tüzével égek.
S ha egyszer majd nem ragyog már
szorgos vérem fénye,
elhagyom a világ zaját,
csend vesz az ölébe.