Írta: Baráth András
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 312
Vitáztam véle,
"lásd be..." motyogtam;
logikus gondolatokból köd-hálót
kavarva körénk.
De ő nevetve lépett át eszméim
esendő körén.
"Nekem van igazam!" - szólt,
hatalmának biztos tudatában.
S mint már annyiszor,
ott álltam legyőzve, megverve;
míg a homályban megvillant lágyan
megfellebbezhetetlen érvként a teste.