Újra
Írta: Paál Marcell Hesperus
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 228
ÚJRA
Dorombolni kezdtek
a nagy, mennyei
csellók. A sugárutak
zaja semmivé vált.
Láncait dobálta az
oroszlánok hídja,
a szél kalapnak hitte
a vár zöld kupoláját.
Elnémult a rakpart,
már nem sietett senki.
Szobor lett a test,
az arcon kőszemek.
Próbát tartott épp
egy kisded világvége,
a folyam szétszakadt,
mint házasemberek.
És elillant a szín
buszról, villamosról,
kettétört a fény
a templom ablakán.
Új arcot farigcsált
magának az Isten,
embertelen maszkot:
- Jobb lesz így talán!