Trubadúr LXXIV

Közzétéve: 2 éve

Versek

Trubadúr LXXIV - (Neked)

Árnyék vagyok.
Fényed nélkülem ragyog,
de ha földre lépsz, odavetülök,
akkor is, ha nem akarok.
Látsz engem a falon.
Ha elfordulsz, meg is szabadulsz tőlem,
de én nem tudok.
Csak veled mozdulok.

Keresés

Friss hírek

A Hetedik nyomtatott periodikájának bemutatója Egyéves az Artemisia BÁBEL CSENDJE elnevezésű nemzetközi költőfesztivál Pályázati felhívás

Kiemelt művek

Szűkülő porond Borisz Paszternák: A költészet meghatározása B-612 Időpont Klein Judith példája

Legújabb művek

Mit üzen a Magyar Múzsa? Stílust teremtettem Ébredés Sodronyok és pillérek között Szűkülő porond

Kategóriák

A Hetedik Egyesület ügyei Első közlés Szerkesztőségi cikk Versek Novellák és kisprózák Dráma, színmű Fordítások Kritika, recenzió Tárcák, tanulmányok Publicisztika Képzőművészet Interjúk, riportok Audio Video Nekrológ Gyászhír Hírek Pályázat Műhely