Írta: Szabó Fanni
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 229
Törzsanyag
Az agykérgem illatokat generál,
és hálót sző az orrnyílások elé.
A generált illat egy dohos
ágynemű,
amin fenyőágak fekszenek,
de te vagy a törzs,
a törzsanyag vagy, fekete
és dőlt betű.
Visszhangoznak Márai szavai
a plédről, ami kék – és az, hogy
nem lelkesedsz, amikor Venn-dia
-grammokban mért igazságokkal
zaklatlak. Pedig te csak pihenni
akarsz. Mert gondolkodni fárasztó,
és a ló, a kertben, fújtat rám,
és nem szeret. Én félek tőle,
és tőled is féltem mindig, mert
semmiért sem lelkesedsz.
A Venn-diagram, amit az ujjaimmal
mutogattam – lelkesen azt, hogy
te így meg így szeretsz, csak
a központi részbe sajnos nem
tehetsz, hogy az nem úgy van nálam,
és hogy erről te nem tehetsz.
- Helyetted mentegetlek saját
bűneid alól, amíg te csak henteregsz.
Édesapád, a misztikus kínait
üdvözlöm, a tökfőzelék finom volt,
kár, hogy nem szeretem.
A könyvemet nem kérem vissza,
tied lehet. Úgysem olvasod el,
hiába küldtem el neked.