Írta: Török Nándor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 297
Hol véget ér a vén Bodrog
s befogadják ’tiszafodrok’,
a hely (hol a két víz egy lesz)
neve hasonló a hegyhez.
A hely s a hegy tudjuk, Tokaj.
Itt valaha ősi moraj
gyűrte ráncossá e tájat,
s emberi kéz véste vájat
a környéken minden pince,
hol érik e hegyek kincse.
Nem arany az, de aranyló.
S hordó rejti, mint a kagyló
az igazi drágagyöngyöt,
s minden gyöngybe mézet öntött,
mézet csurgatott rá az ég
(a fent fénylő forró fazék).
Könnyek gyöngye és verejték
is kellett, hogy gyöngyre leljék
az aszúban a szorgalom,
mert e nélkül csak holt vagyon,
vagy szerencse-kártyajáték.
Aszúszemben ott a szándék
lenni, ami (és nem lórum):
Vinum regnum, rex vinorum.