Írta: Csikai Gábor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 272
Tízezer szó (1901-2000)
álmaim madárteste ül lelkem padlásán és acélból kovácsolt csőrével épp a tollait igazgatja megzavarni nem merem mert akkor azonnal felrebben és szárnyaival felkavarja a födémen megülő évszázados port melybe beleszitálódtak már elfeledett félelmeim de ha most fölveri az a madár akkor újra le fogom tüdőzni mindet és mérges gázokként fognak keringeni a testemben a vörösvérsejtek oxigén helyett rettegést szállítanak majd a tüdőmből a szívbe és végül az agyba melynek életet adó ereit is eltömik ezek a porszemek úgyhogy csak nézem a madarat ahogy tollászkodik még dalt sem merek dúdolni pedig tisztán hallok egy születő éneket valahol mélyen de félek elkezdeni