Távoli, tolvaj dal
Írta: Csikai Gábor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 605
Távoli, tolvaj dal
kábult éveimet nem hordtam messze a csendtől,
érvekből született újabb őrületet
nem kértem, kaptam, bár tudtam, végül is eldől
sorsom e Földön, s fenn, mennyei börtönben
senki sem őrzi tovább elrablott, árva hazámat,
mely bennem hajtott új rügyet, óhajtott
sárga virágát nálam már sosem éri gyalázat,
élete így lesz még tiszta, a mindenség
elnyeli vágyaimat, s ott ér majd véget a kezdet,
furcsa viharban, vad szélben sem lankad
bennem a harc, hát így fogom én megnyerni a vesztett
éjjeleket, hajnalt, távoli, tolvaj dalt