Tavaszvárás
Írta: Juhász Magda
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 288
vér és víz
az izzadság-csepp a halántékon,
majd egy újabb folt az ingnek,
katarzis nélküli gravitáció a feltételezéseinknek...
minden tudni vélt bizonyosság annyira nem bánt,
ha van elrugaszkodás... ha a remény itt van,
a szövet úgyis magába ránt
foltomiglan...
Tavaszvárás
A rigók nem szólnak még,
de a hóvirág kidugta hószínű fejét.
Szirmait összecsukva imádkozik:
- Add Istenem, hogy végre Tavasz legyen.
Sóhaja átszáll a hegyen,
a völgyből visszhangzik a suttogás,
imádkozik már fű, fa és virág,
hogy a hosszú Tél után, Tavasz legyen,
és nemcsak itt fenn a hegyen,
hanem ott bent is, az emberi szívekben.
Add Istenem, hogy a hideg Tél után,
minden ökölbe szorult kéz kiengedjen,
és megtanulja újra a simogatást.