Tavaszvárás
Írta: Vasi Ferenc Zoltán
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 547
Tavaszvárás
Didergő fák alatt vártad a tavaszt
Megszólalt a kín, az ismeretlen. Fejed
fölött varjak rikácsolnak. Már
ősz van. Kárr.
Ismét sebbel szökken, lobban fény: Tavasz!
Hó-szirom, zöld lepel. Zengőn pirosodna!
Gödör-éjben szorongva guggol
az Idő.
Szótlan vasajtók mögött, gödör-éjben
félébren tűnődni egyre, mért s hova tűnt?
Tó vizén kél, patakra jég -
ez a düh.