Tavaszi reménykedés

Írta: Kolumbán Jenő


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 242



Tavaszi reménykedés

Lepke rebben színes szárnnyal,
szöcske pattan fű alól.
A madárdal tavaszt jósol,
de a tél még itt lohol.

Merész nyárfa barkát nevel,
hóvirág is kivirul,
tölgyfa legmagasabb ágán
madár fütyülni tanul.

Dérrel jött el az új reggel,
zizzent a fű fagyottan,
tavalyi száraz levél közt
rigó motoz unottan.

Még egy kicsit tarts ki élet,
tűrj reggeli fagyokat,
tavasz cserél helyet téllel
felmelegít magokat.

Virág és fa lesz majd abból
zsongva száll a sok bogár,
nap melegíti a rétet
a rossz kedvem tovaszáll.

Simítom a virág szirmát
ölelem fa derekát,
életem az új tavasszal
megint értelmet talált.