Írta: Kasza Béla
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 310
Tavasz
"Egyszer csak tavaszra ébredünk.
Könnyebb lesz a kabát, a tűz, a föld.
Eltűnik a hófehér, és lassan
felváltja a zöld."
De hogy ne legyen giccses
e régi, tavaszi ének,
dúvadak foga közt roppanó,
halványzöld remények
véres képét idefestem;
s képzelt ravatalra fektetem fel
nyitnikéktelen, emlék illatú,
megvénült testem.
És mert ez az átírt vers más,
mint a harminc évvel korábbi sorok,
hisz korszerűbb a hangom,
már nem a régi, ódon;
nem ócsárolhatja le
az Élet és Irodalom az egykori,
megalázó módon.