Tanulmányok megíratlan versekről
Írta: Kelebi Kiss István
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 252
Tanulmányok megíratlan versekről
Első tanulmány
Fecske érintette a tavat
s a nyugodtnak-gondolt mély
fölhasadt, hullámzott, rángott
s egy pillanatra, amint fölbukott,
láttam
a kármin disznót,
a kénszínű tehenet,
az alvadtvérszarvú nikkelbikát,
láttam
korommal bekenve kenyeret,
s erekből-csomózott hurkok
és csontokból-esztergált reteszek
összehangolt szerkezetét,
láttam
a szomjas fecske röptét,
mely szétolvadt fölöttem,
lecsorgott és lábaim alatt,
mint bűnös angyal bőre
tüskés lett az ég.
Második tanulmány
Hidakat helyezni hétfők hóna alá,
érezze mindenki a visszataszító statikusságot.
de láttatni folyók kétségbeesését,
a mindig-haladás kényszerének borzalmát is.
Még nem tudom milyen ingerek vezetnek majd
kimondani a szavakat, nem tudom milyen kutak nyílnak
és mekkora mélyek sodródnak felszínné.
Nem tudom, ki néz rám föntről, vagy sandít alulról,
kit látok, vagy ki lát engem,
honnan és hová indulnak tekintetek
és miért kiáltozik bennem, aki sok éve néma
és miért hallgat a mellettem haladó.