Tanácsok költőnek látszó személyeknek
Írta: Ferenczfi János
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 395
Tanácsok költőnek látszó személyeknek
Bármely szöveg kezelhető versként. Elég, ha kijelented, hogy prózavers. Azonban kevesebb lesz a kétely, ha a sorokat eltördeled.
Ötletszerűen letörve
a sorokat, szabadversnek
látszik majd a szöveg.
Használj helyenként
sorközöket!
Kialakíthatsz szabályszerűségeket is.
A sorokban lehet ugyan-
annyi szótag, vagy a vájtfü-
lűek kedvéért, a szótagszám
helyett ismétlődhet a ritmus,
melyet kis váltakozásokkal variálhatsz
is.
Alkalmazhatsz rímeket,
hogy eloszlasd a híreket
arról, hogy amit írtál, nem lehet vers,
bár nyers
még így a szöveg.
Tedd tehát még költőibbé
szöveged burjánzóan bőséges jelzők
gazdag alkalmazásával,
hasonlítsd a hasonlíthatót hasonlókhoz,
hogy a képzelet gyémánt-kaleidoszkópja
megsokszorozza képeidet.
Rettenetesen jó az oximoron,
és megannyi alkalom arra adódik,
hogy lábra kaphasson végre,
szertelen személyként kicsi versed.
Ám ha a tartalom kapcsán nem jut eszedbe semmi, mi jó,
Lélekcseppjeidet, szívszilánkjaidat tedd be a versbe,
S vedd körül olcsó, érzelgő mázzal!
Hass, ahogyan a szappan oper’!
Azt, amit írsz, tedd kissé kuszábbá,
hogy rejtvénnyé alakuljon a hajnali
kávéfolt tudatában az olvasni
vágyó távoli versszeretőknek!
Mímeld a mámort!
Reprodukáld divatos variánsait a
múltbeli formák vad sokaságainak!
De a költemény csak lelkedben születik meg,
S a megszólított ember lelkében élhet.
Ezt el ne feledd!