Talán angyal volt
Írta: Köves József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 277
Talán angyal volt
Talán angyal volt, talán csak álom.
Jött, átderengve a félhomályon.
A Hold éppen elballagni készült,
mert az éj, mint büntetés, elévült,
s osonni kezdett két ablak között,
amely ráncos redőnybe öltözött.
A redőny hunyorgó résein át
angyal dalolt szerelmes áriát
ami a megnyugvást hozta elém.
Dalolt: pihenj meg. Így hajolt fölém.
Torkom markolta ez a szerenád:
Kísérlek, párás vizeken át.
Átviszlek arra a kéklő partra,
ahol majd rálelsz egy új kalandra
és megkezdheted másik életed.
Ott már mindvégig én leszek veled.
Ezzel párnámra hajolt kedvesen,
finom bizsergés futott testemen,
és fájdalom nélkül, önfeledten,
nem is búcsúzva, vele mentem...