Írta: Virág Balázs Face
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 242
Tábla
Ki vagy te?
Döglésre ítélt hús vagy te
Rothadásnak alávetett szövethalmaz
Lassú elmúlásba zárt pillanatnyi mindenség
Halott anyag a csillagok alatt
Mászkálsz, mint a halálraítélt
Mert az vagy
Az isteniesült idő áldozata
Teremtőd, Fenntartód s Pusztítód
Nem szent háromság ez,
Hanem monopólium
A tikk-takk adja alá a zenét,
Ahogy a mutató számról számra halad
Csendesen, aztán egyre hangosabban
Mire a létezésed minden momentumát
Áthatja eme véget nem érő traumád
Nem vagy végtelen,
Valahol a poros messzeségben vár rád
Egy stoptábla
Csendben nem hivalkodón
Talán benőtte egy bokor, s nem is látod,
De ha eléred
Megszűnik világod
Ki vagy te?
Rothadásra ítélt semmi vagy te
Véglény, ami a végén remeg
Nem szokja meg a szemed
A kilátásaidat
Harcolsz ellene, elkerülnéd,
De nem lehet, nem lehet
Nem lehet, nem lehet
Nem...
Lehet?
Nem!