Szorongás

Írta: Molnár Jolán

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 174

---

---

Szorongás

Kispárnámon átketyegnek az éjszakák,
végül minden aggasztó gödörbe süllyed.
A hajnal hervadt bokorrózsák kéjszagát
hordja, s illatok terhével kőre szül meg.

Ma is túl korán, szívdobogva ébredek,
a szorongás már új köreit szaladja.
Aszfaltcsíkon délibáb helyett megremeg
a céltalanság kifeszített szalagja.

A vesztegetett nappalokból elvágyok.
Kockázik a kétség, megpörget, és kidob.
Sejtések hűvöse horpadt, szürke bádog,
s itt benn felborzolt tollú vészmadár csipog.