Szórjatok hát szerteszét!
Írta: Kasza Béla
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 494
Szórjatok hát szerteszét
Amikor fiatal voltam, kergettem napfényt, vágyat,
nem érdekelt halálom,
oly távolinak tűnt,
mint Isten az istentagadásban.
De most, hogy lelassultam e gyorsuló mában
és elmúlt minden dalos nyaram,
ráadásul szótlan, talán nyomtalan;
félek - mert tőlem már jót semmit se vártok -
földet dobtok rám
vagy kólás dobozba zártok.
Félek, hogy hamvaimban holtként
már nem ér utol gyengéd örömök
táltos, tavaszi álma,
és olyan szomorú leszek,
mint fecskétlen hónapok csendes csóktalansága.
Szórjatok hát szerteszét,
vigyen messze el a szél
egy nekem való, szabad világba!