Írta: Forgó Szorina
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 467
Szívecskenyomda
Istenem, add, hogy
ennyi legyen.
Hogy legyen válasz.
Pottyan a kő és száll a virág –
koppan a pajzson
mindkettő.
Istenem, add, hogy
vége legyen.
Keljen az új nap!
Nyílik az ég és
zárul a seb,
itt, ez az élet
mindkettő.
És az Időnek
arca legyen!
Mind hazaérjünk.
Még ideát meg-
lássalak én,
s kezdjük is újra
innentől.