Szív-ember

Írta: Nagy Antal Róbert


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 308



Szív-ember

A szívem levert forradalom.
Az ereimben vér-virágok
hervadnak röggé. Nem gondolom,
hogy a jobb létért harcba szállok.

Ám szabadságom szemtelen légy,
érzi a húsom; rám száll, nem kér.
Zengi, zümmögi: Szolga ne légy!
Érte fut jó kört most is a vér.

Pitvarom szorgos, kiszellőztet.
Kamrám titokban újra megtelt.
Rázom a későn ébredőket.
Elnyomómra fog kezem fegyvert.

A szívem: hazám. Nem eladó!
Szív-ember vagyok, nem játékszer.
Az életem szent, nem kirakó.
A szívem dobog. Ő győz egyszer.