Szilvafa
Írta: Hegedűs József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 264
Szilvafa
Bőröm, izmok, csontjaim, szerveim, semmi.
a szerveim közötti résekben folyik a lelkem.
Ez a sok hús sokszor annyira nehéz,
hogy ott hagynám a hobbitelken,
hogy a vadak hordják szét a szilvafák közt,
hogy bogarak rágják amit a rókák hagytak.
Csontjaimat az eső verje föld alá.
Ha már minden falatot a csontokról lemartak,
apró szemcséim a föld alatt pihennek.
Az egyik sejtem egy fa rostja lesz,
másik virágpora egy színes gaznak
a harmadik agancsa egy őznek
negyedik párolgó lehelet,
ötödik szilvafa gyümölcse
utolsó lelke egy embernek.
Az utolsó
utáni
pedig
Boldogság
lesz.