Szerelmünk nyoma
Írta: Székely-Máté László
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 228
Szerelmünk nyoma
Kipirult és gyöngyös aranyhomlokodra
Fátyolcsuklyát borít lassú esti fény
Ölelésed hosszú, forró nyaram volt ma
Mint az izzó gömb egy világ tetején
Erdő szélén rejtett bársonyfüves ágyban
Megtaláltam bűvös pézsmaillatod
Szemedben a kéklő mennyországot láttam
Suttogásod lágyan torkon ragadott
Távolabb a néma Földszellem nevében
Két lábon figyeltek szürke vadnyulak
Tarka pillangó szállt bal válladra éppen
Fájó bűn lett volna bármely mozdulat
Felzendült az erdőn ősi táltosének
Dallamában ritmus, élő bőrdobok
Feladtuk a rosszat, minden semmiséget
Hallgattuk, hogy szívünk egyszerre dobog
Erős indák fontak napnyugtáig össze
Láthatatlan szálú tartós kötelék
Nem kérdeztük egymást, velem tartasz, jössz-e
Örök varázslatból soha nem elég
Vén erdei tündér holnap arra téved
Szenvedélyes nappalt, boldog estét lát
Hófehér lelkében tüzünk újraéled
Talán megtalálta szerelmünk nyomát
2016.