Írta: Haranghy Géza
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 253
SZEPTEMBER OKÁN
Szeptember van. Színes sátrát már bontja az aranyló nyár,
sárgán himbálnak a levelek, rajtuk pihen a halvány napsugár -
milyen közeli a csend. Milyen szép - és milyen szomorú.
A természet aludni vágy. A csend a gyászé. A csend, a koszorú.
Karjába zár, ölébe von, magába rejt mélyen,
s így múlik, forog, pörög, az időtlen, végtelen messzeségben.
Megjelent: Alföldi paletta antológia: 2014.