Szemtől szemben
Írta: Bíró Rudolf
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 249
Szemtől szemben
Ablakhoz szegezett, ráncolt homlok,
számháborúzik a horizonttal.
Zsebemben toll, s a távoli pontok
összekötve alapos műgonddal.
Borús tekintet körvonalazódik,
majd szkanderezik az enyémmel.
Lábain lyukas, felemás zoknik,
szúrja a szemem az ujjhegyével.
Párát lehelek, s öklöm emelem:
az üvegen ujjlenyomat torlódás.
Bár nyitva még a bal tenyerem,
ez egy végtelen kő-papír-ollózás.
A távolban a Nap csak feldobott pénz,
egyensúlyozik a párkány peremén.
Még nem dőlt el, hogy fej vagy írás,
és hogy melyik is a jó szerencsém.
Az árnyékok megnyúlnak egy arasszal,
előttem nyújtózkodik a reggel.
Farkasszemet nézek önmagammal
és vitatkozom a csendélettel.