Írta: Csak Nőknek!
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 440
Szabó Réka: Utunk
Égre meredve fény hull a csendre,
Fejem biccentve szendergek egyre,
Hegynek fel világít reflektorunk.
Kanyargós utakon zötyög buszunk.
Éj száll a tájra
Kopár sziklákra
Por lepi fedi be hosszú nyomunk,
Perceket merészen így ellopunk.
Vágyom egy kádra
Jó puha ágyra
Benzinkutat keres tekintetem,
Hiába, pihenőt nem lel szemem.
Tizenkét óra
Nem túl nagy móka
Nagymutatója oly gyorsan szalad,
A kicsi megfontolt lassan halad.
Fényár szemembe, vaksin kilesve
Neonszín teste jár körbelengve
Pihenőhelyhez ért a csapatunk,
Fáradtan végre kinyújtózhatunk.
Elillan még ma,
Jónéhány óra,
Mire a célhoz ér végre buszunk,
S a tengerben mind megmártózhatunk.