Írta: Szilasi Katalin
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 532
Sír belőlem
Hogy sír belőlem egy gyerek,
ki hallja meg?
Ki látja,
hogy épp helyet keres,
ahol az ablak redőnye
rácsozza reggel a napot,
ahol este a falon én is
az árnyak közt vagyok?
Egy görbedt faág benyúl a képbe,
félek, hogy megragad.
Pedig csak horgas ujjú
boszorkánykezével
simogat.