Simítsd a homlokom
Írta: Hepp Béla
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 309
Simítsd a homlokom
Apró láng ott fenn minden csillag,
óriás fehér gyöngy a hold...
Anya, bennem már lassan ballag
fényük, az ősz már átkarolt,
kísér, ahogy a szűz vidéken
kard által nem járt csönd remeg,
hulló csók, fátyolszín szemérem,
forró vér... messzi istenek.
Látod, már nem a szív ural,
de itt benn sír még egy ifjú dal.