Séták
Írta: Kelebi Kiss István
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 185
Séták
Ha elaludna
az Idő porkolábja,
visszaszökhetne
ami elmúlt: volt- séták
indulnának a tájba,
erdőtűz gyufásdobozba,
sértő szó a szájba
visszamászna
és te itt lennél velem.
*
Kicsi volt. Doboznyi.
Kegyszertartó-szerű. Fedele
szivárványból készült,
az oldalai pedig zenéből,
de nem volt rajta csavargató.
Így hasznavehetetlen
gondoltam és összegyűrtem.
Apró, mélabús-hangú golyó lett.
Nem sejthettem, hogy
minden utazás elgurul vele
*
Génbillogokkal jelölt,
adott térfogatba zárt
hiány vagyok.
Kapaszkodok.
Kódolt célom a KILÁTÓ,
melynek minden lépcsőfoka
egy-egy ősöm.
Mikor fölérek,
magam is lépcsőfok leszek.