Saxa loquuntur
Írta: Pődör György
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 198
Saxa loquuntur
(a kövek beszélnek)
Genezis csigolyái a hegycsúcsok
bennük van elég tartás és büszkeség
felhősálat köt rájuk a szürke ég
jelenük hideg gleccserként lecsurog
takaróként szűzi hó a szent burok
lelkük kis darabja alant törmelék
ettől a gerincük nincsen törve még
s minden darabban maga a hegy susog
a nagy titkukat makacsul megőrzik
talán évmilliók egyszer legyőzik
ám angyalszárnyként a szétporladt idő
egy csillagspirálban majd újra kinő
valahol egy jobb más bolygót teremt kő
hol mindenre figyel a jó teremtő
(első közlés)