Sajgó sorok között

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 227

Sajgó sorok között
(ars poetica)

Meghalni sajgó sorok között,
csak mi tudunk és senki más.
Ha feltépi végzetünk a szó,
nem létezik többé megalkuvás.

Fellobog bennünk az estek meséje,
a gyermekévek már nem látszanak.
Mégis, új hiteket vésnek kőbe
a lelkünkben tolakvó szép szavak.

Mi hajdan apró volt, jelentéktelen,
a papíron lesz lángolva óriás.
Vajúdva születik hamvainkból
minden igének szánt tollvonás.

Mi sajgó sorok között halunk
és velük száll belőlünk a lélek.
Hitünk ha törik is néhanap,
újjáélednek a fásult remények.

Mert lelkünk ég a sorok között
és felfénylik e szegényes templom.
Nekünk a végtelen játszik zenét
s mi kondulunk minden harangon.