Írta: Kardos M Zsöte
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 233
Röpülj a zivatarban
Bukott szellem, aki küzdelmet vívtál hajdan,
fénylett életeden a remény sugara,
sápadtan hajolsz, borzadsz most utcazajra,
társaidat keresed, tántorogsz a bajban.
Add fel, ne legyél több, része a nyájnak, halkan!
Elhagytad céljaid felgyűlő homályban,
menekülő gondolatok taposnak rajtad,
sűrű mocsár befed, alját nem érzi talpad,
dermedt testedre, már felejtő tudat zuhan.
Látnod kell, vesztettél, ne legyél hajthatatlan!
Ne féld a börtönt, amit köréd húz az idő,
balga bitangok bőgnek, botló szellemek,
a harangok sem tiszta hangon zengenek,
érted a Magasból büszkeszárnyú angyal jő.
Emelkedj álmoddal, röpülj a zivatarban