Írta: Kiss Judit Ágnes
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 244
Rondó tavasszal
Nemrég a napjaim még, akár a férgek, rágtak,
most mindenik szelíd lett, kezemhez búvó állat.
Fagyban is felmelegszem, mikor reggel meglátlak,
mély télben szültelek meg, de tavasznak és nyárnak.
Ha fölnevetsz, a kertben kirügyeznek az ágak,
a gyümölcsök, hogy érni tudjanak, téged várnak,
mély télben szültelek meg, de tavasznak és nyárnak.
Élete őszbe fordul most augusztus-anyádnak
Isten egyik kezéből a másikba majd átrak,
de megszültelek téged a tavasznak, s a nyárnak.