Romos ház

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 210

Romos ház

Szél szalad a csálé házgerincen,
vén macska ül az ajtó elébe.
Kéz simít az oxidált kilincsen.
Maradt még romoknak ép emléke?

Befalaztam a felejtést néma
szerelemszobák szanált romjába.
Mikor rád gondolok, elfog néha
a közöny, mely a nihil csontváza.

A hibákat nejlonnal takarva
hittem, hogy szilárdak az alapok,
de a betonvasat rozsda marta,
magam csaltam, s lettem megcsalatott.

Pakoltam tévedések tégláit,
szívre híg maltert csaptam, hogy kössön,
rossz kőművestanonc vagyok máig,
vakolni jó érzék kell, nem ösztön.

Hideg szél futkos a házgerincen,
korhadt gerendán moha bársonya
megtapad, mint ujjnyomod kilincsen,
mint a lábtörlőn cipőd sárnyoma.