Rigók reggelén

Írta: Kasza Béla

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 272

---

---

Rigók reggelén

Belesápad fakó, irigy  magányom,
nem kell vén szívemnek annál több sörét,
mint amikor százezer szemmel látom
feketerigók hajnali gyönyörét.

Rigóknál a lányok bájosan barnák,
csőrük csókja remeg, akár a szívem.
Sebeim tépik, nem ám összevarrják,
vágyak vérében egyikük sem hívem.

Tollból lesz rajtam madarak kabátja,
mosolyog a nap is, amikor meglátja,
beteljesednek mind az édes álmok.

Csapkodnak szép szárnyak, hullanak tollak,
örömök és fények kéjben forognak,
mert egy bátor reggel rigóvá válok.