Pődör György | REMÉNYKARÁCSONY Bennünk a karácsony, a nekünk szóló, szívünk a gyertya, lelkünk csillagszóró. Kisded reményünk puha hóval födve, mintha éjjel a három király jönne. Az ég óceánján hitünk a móló, éj-mély sötétben félelmektől óvó. Csillagok néznek, mint fenyők a völgybe, visszapillant reájuk a Hold gömbje. Ahogy meg van írva, a jóslat örök, nem fedhetik el azt felejtés-ködök, bár porló kőbe sem volt soha vésve: - Valahol mindig van csillag és jászol, nem kell útra kelni, belül a távol, és valaki vár lélek ölelésre. lustzone.ch |