Írta: Saláth Barbara
Közzétéve 1 hete
Megtekintések száma: 78
Reggel
TIKK, mondja az óra, de nem ez ébresztett.
Megroppan a parketta a talpa alatt, ahogy a konyhába sétál. Én ugráltam szét, amikor lekardióztam a hasamat. Előtte is gyenge volt már, de az lökött egyet a vég felé. Nyomot hagytam.
Fel sem tűnt neki.
TAKK
Én kezdtem el a nappaliban aludni, amikor meguntam a horkolását, aztán megegyeztünk a heti váltásban, majd már egészen az övé lett a nappali, elfoglalta az olvasósarkomat és korai elcsendesedésre kárhoztatott. Nem haragszom már ezért sem. Korán fekszik, korán kel. Én bagoly típus vagyok. Korholt eleget emiatt: a baglyok lusták. Bár, amióta nem ébredek meg éjjelente, órákkal hamarabb kelek reggel.
TIKK
Hallgatom a konyhából beszűrődő hangokat. Lejár a kenyérsütő. Kinyitja a mosogatógépet. Becsukja a hűtőajtót. A hűtőt még anyámtól kaptuk, de nem viszem magammal.
A másik oldalamra fordulok.
TAKK
Aludni próbálok, nem megy.
TIKK
Megvárom, amíg elmegy, aztán kiveszem az elemet az órából. Vagy bedugom valami vastag réteg alá. De tudom, ha kikelek az ágyból, már ébren maradok. Pedig aludni szeretnék. Álmodni, hogy van értelme az újrakezdésnek. Hogy a saját lakásomban majd…
TAKK
Bolondság azt hinni, hogy bármi is úgy lesz, ahogy tervezem. Semmi más nem fog történni, csak lecserélem a társas magányt az egyedüllétre. Már ez sem tart vissza.
Becsukja maga mögött a bejárati ajtót. Becsukom a szemem.
TIKK,
mondja az óra, de elnyomja a hangját a kertkapu csattanása. A meleg miatt akad, nem lehet halkan bezárni. Nem tudjuk megjavítani. Ha beigazítjuk a mostani helyzethez, télen nem fog jól zárni, pedig az elsődleges funkciója, hogy elválassza az idegen teret a sajáttól.
Nekünk is volt elsődleges célunk: normálisan felnevelni a gyerekeket. Azt hittük, a cél elérésének jutalma a nyugodt öregkor lesz, de bolondság azt hinni, hogy bármi is úgy alakul, ahogy tervezzük. A sikerdíj az üresség.
TAKK
A konyhába megyek, kávéval kezdem a napot. Felnézek az órára.
– Azért hiányozni fogsz – emelem rá a csészémet, aztán belekortyolok a fekete levesbe.
első közlés